1 fejezet

Iskola. Olyan kiábrándító. Az emberek olyan egyformák. És most nem épp a kinézetre gondolok. Hanem a reggeli álmos fejekre, a futkározó kilencre, a nagyképű, ricsajozó tizedikre, a „mi leszünk lassan a suli királyai” tizenegyre, és a csöndes, tanulós tizenkettőre. Arra hogy szünetekben elmegyünk mosdóba, kicseréljük a tancuccot, beülünk egy dögunalmas órára, hogy egyest kapjunk, mert … Continued